Elérkeztünk a blog első ajánlójához, ami az egyik, a Netflix saját gyártású sorozatát, a Stranger Things c. sorozatot vesézi ki.
A Duffer testvérek (Matt és Ross) egy igen megható, megrázó, és csavaros története.
Cím: Stranger Things (Különös Dolgok)
Évadok: 4 (az 5. évad elméletileg 2024-ben érkezik)
Első megjelenés Magyarországon: 2019
Korhatár: 16
Szerző(k): Matt Duffer & Ross Duffer
Kategória: fantasy, horror
Bevallom, amikor először megláttam az előzetest, féltem elkezdeni. Nem, nem azért, mert túl ijesztően hatott volna az amúgy is gyenge idegrendszeremre, hanem azért, mert féltem, hogy túlságosan megkedvelem a karaktereket, és ha egyet megölnek, akkor egy részem nekem is eltűnik. Hát ez így is lett. De komolyan, vagy fél évig szemeztem a Netflix főoldalával, mire beregisztráltam. Nevezhetjük úgy is, hogy emiatt a sorozat miatt kezdtem el használni az oldalt.
A sorozatról és a szereplőkről:
A Stranger Things sorozatot műfajilag igazán nehéz belőni, úgyhogy inkább megpróbálkozom azzal, hogy elmondom azt, hogy én mit tapasztaltam a sorozat alatt.
Az első évadban és az azt követőkben is rettentő sok a tragikus esemény, a kritikus csapás, amitől az ember egy pillanat alatt hanyatt tudja dobni magát, a drámai hangulat, a horrorisztikus helyszín, a hátborzongató, hátunkon is szőrt felállító jelenet. Igaz, hogy az első évad kicsit elcsépelten zárult, és sorsfordító utolsó (nyolcadik) fejezetre számítottunk az évad utolsó része egy nyitott, kissé unalmas maradt. A második évad nyitása viszont annál inkább felbuzdító. Ekkor lép be Max Mayfield a történetbe, és ekkor kezdődik igazán a versengés.
Viszont az, ahogy a Duffer fivérek ezt a történetet megalkották, egy csoda. Mert tényleg az, mivel magával ragad az első perctől kezdve. Az a világ, amit megalkottak maguknak, a mégis modern, de '80-as évek béli hangulat, teljesen maga köré csavarja az embert, és ezt nem azért mondom, mert engem, meg még sok százezer más rajongót a maga módján magához ragadott, hanem mert tényleg így van. Már az első évad első része olyan hatást tud kiváltani az emberből azzal, hogy észre vehető már az első perctől a gyerekek fejlődése, és nem csupán csak lógnak a levegőben, mint Vecna... Ahogy Mike kitart amellett, hogy Will életben van, ahogy Dustin nem tökéletes, és mindenki furának tartja a pöszesége miatt, de ő akkor is kitart, mert tudja, hogy az igaz barátokra mindig, bármilyen helyzetben számíthat. Személyes kedvenceim viszont Steve Harrington (Joe Keery), aki a történet elején még egy gonosz srác a gimiből, majd a végére pedig jobban hasonlít egy kisangyalhoz és Nancy Wheeller (Natalia Dyer, Mike nővére), aki a kiemelkedő bátorságával, és néhai hitetlenségével levett a lábamról. Igaz, hogy ők eredetileg szerintem mellékszerepelőknek lettek szánva, végül mégis a történet középpontjában kötöttek ki.
A főszereplő lány, Tizenegy (Tizi), néha egészen érthetetlenül viselkedik, de a végén kiderül, hogy jogosan, és nem hiába. Amikor felbukkant, Mike tárt karokkal magához ragadta, beengedte a szívébe, mintha nem is sejtette volna, hogy Tizi nem véletlenül került oda, hisz ebben a történetben mindennek meg van az oka. Viszont ő is hatalmas fejlődésen ment keresztül, ami igazán csoda, hiszen ha én lettem volna a helyében, fogalmam sem lett volna arról, hogy mit tegyek egyes szituációkban, főleg, hogy ez a 10-11 éves kislány a kisujjából kirázta a véres jeleneteket is. Tizenegy annak ellenére, hogy min ment keresztül, egy talpraesett, okos, értelmes lány. Nem hiába tart az első évad végére ott, ahol, de ezt majd mind meg fogjátok látni.
Jim Hopper, Tizi nevelőapja és Joyce Bryes egy igazi álompár, viszont míg Joyce néha túljátszotta a szerepét, Jim épp ellenkezőleg. Szívesebben hallottam volna Jim háttérsztoriját bővebben, és sokkal több akciót, valamint Tizi védelmezését vártam tőle Vecna ellen, mégis csak a negyedik évadban jutott el oda, hogy végül segíteni tudjon a nevelt lányának (akit egyébként úgy szeretett, mintha a sajátja lett volna). No nem, mintha Joyce nem azon lenne, hogy segítsen Tizinek, de neki szerintem Hopper élete többet ért abban a helyzetben, mint Tizié, holott jól tudta, hogy valami nincs rendben.
Max Mayfield (Sadie Sink) egy egészen különleges karakter, aki a negyedik évad végére majdnem Vecna áldozatává válik, de hála Tizenegynek életben marad, viszont kómába kerül. Max egy igen tudatos, akaratos, kemény csajszi, aki mindig eléri azt, amit akar vagy így, vagy úgy. A bátyja, Billy szinte tönkre tette az életét, így Max kénytelen volt megbarátkozni azzal a helyzettel, hogy az anyjuk szemében ő mindig csak a második marad.
Aztán van Eddie Munson, a minden lében kanál, idézőjeles szekta tag, aki kicsit indulatos, de mégis igazán jólelkű, és önfeláldozó a negyedik évad végére. Mindezt azért, hogy mentse a bajtársait, és a világ többi emberének életét. Rengeteg karakterrel állt jó kapcsolatban, mégis mindenki a rosszat látta benne és a HellFire klubtagokban.
Mellesleg Vecna, a főgonosz, ha mondhatok ilyet, egy igazi tahó, viszont egy elképesztően kidolgozott, precízen megformált, kitervelt karakter, aki nem más, mint 001, azaz Henry. Hawkins egészen addig nyugodt kisváros volt, ameddig Vecna be nem tette oda a lábát, jobban mondva a Hellyel lefelébe. Igazából pusztulnia kellett volna akkor, amikor, de hát akkor hol tartana most a történet? Amikor elkezdődtek a rossz dolgok, a fiúk szinte rögtön tudták, hogy valami nem stimmel. Will még aznap éjjel el is tűnt, egy alagsori játékest után, amikor is Vecna fogságába esett.
Tehát összességében a történet alapja brutálisan összeszedett, rendesen kidolgozott. A szereplők mintha a történetbe születtek volna, a hangulatok remekelnek, és egy csipetnyi döbbenettel sózták.
Köszöntem a figyelmet! Végszó után íme pár kép a sorozatból:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése